2017. április 10., hétfő

Rémálom

Ez a vers ma íródott, a LIK2.0 délutáni versíró kihívásán. A feladat: a megadott szavaknak szerepelnie kell a versben, és fél óra volt a "játékidő". A megadott szavak: pergamen, macska, kard, csillag. Jó szórakozást. :)



Fekete macskaháton érkezik az éj,
Karddal az oldalán, hogy rettegve félj.
A sötétben minden árnyék a vesztedre tör,
Kiszipolyozza lelked, s bezárul a kör.

Pergamen-száraz kéz a bokádnál matat, 
Nem látod, mi bújik meg a föld alatt. 
A csontok összeállnak, feléd lép a rém,
Karok ölelése, hideg, mint a fém... 

Se élő se holt, mi támadásba lendül,
Miazmás gőzök közt fürgén táncra perdül.
Mérgező csókot lehel ajkaidra,
Végzetes rontást hoz őrült álmaidra.

Érzed, mindennek vége, az éj bekebelez, 
Csak az a két csillag, mi lelkedbe delejez,
Mozdulnál, de a rettegés rég fogva tart, 
Páncélod a takaród, párnád a kard...

Ébrednél, tévednél, nem segít a vágy,
Rohannál, tágulnál, de fogva tart az ágy.
Érzed, a teremtmény ma utoljára hajszol,

Ez lesz az utolsó, most örökre elalszol...

2017-04-10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése